Állásnéző


Nem fogok visszamenőleg magyarázkodni és elmesélni az elmúlt egy hónapot, bocsánat.
Inkább felveszem a szálat itt és most, a munkakeresésnél.


Tekintve, hogy már egy hónapja dekkolok és jóformán semmit nem csinálok, csak ülök a fenekemen, a pénz csak KIfolyik a kezemből és nem BE, itt az ideje, hogy tegyek ellene. Egy barátom dolgozott egy étteremben, közel a kikötőhöz, - ami nekem annyira nem jó, mert azt jelenti, hogy jó 20 perces séta, de kit érdekel, még mindig jobb, mint a hajnali utak a Keletibe vagy a Délibe - de átment a pizza express-hez, s a menedzser lelkére kötötte, hogy ha lesz álláskereső ismerőse, mindenképpen vigye oda a helyére. Íme így jövök én a képbe, mint álláskereső ismerős. Kinyomtattuk tegnap az önéletrajzomat, odamentünk és azt mondták, hogy hétfőn vagy kedden hívnak. Remélem nem akkor, mikor órán csücsülök...


Aztán nagy meglepetésként ért, hogy a közeli hamburgeres büfében éjszakai pozícióra keresnek, igen jó órabérrel embereket. Igaz, hogy körülbelül a legforgalmasabb és valószínűleg a legbizarrabb helyről beszélünk, de 5 percre van tőlem fent a dombon, és szintén beletartozhat a vendéglátás tapasztalatba is. Szóval talán talán esetleg oda is beadom a jelentkezést, ártani nem árt sose, ha vannak opciók, amik közül választhatok, nem?



Szóval kicsit megnyugodtam, hogy talán mégsem leszek munkanélküli egész végig, még akkor sem, ha csak most kezdtem állást keresni... Kicsit fura, mert a szakomon szinte mindenki dolgozik, étteremben, baristaként, vagy utazási irodában, bezzeg itt a házamban nem tudok olyanról, aki igazán dolgozna.



És ha azon elmélkedtek, miért is fontos nekem az, hogy pénzt keressek, hát pár példa:
Mindjárt itt a karácsony,
szeretném meglátogatni az embereket Angliában, akiket ismerek,
fizetni a konditermet,
szórakozni,
vásárolni, 
stb....

Azt hiszem nyilvánvaló!


Moo:)

Comments

Popular posts from this blog

The reasons, the excuses and the mute

About feeling valid

Mission 1. Angol lakos vagyok ám