Operation Transfer Girl

Így van, nem verlek át titeket, van a szakomon egy olyan lehetőség, hogy levizsgázzak borászat és röviditalból. A következő két szerdán (nem holnap) 4 órás óráim lesznek egy vendégelőadóval, borkóstolás és rövidital készítésről, meg mindenféléről. Az órán kötelezően ajánlott (mint minden egyes előadást az egyetemen) a megjelenés. Ám a csavar az egészben, hogy egy bizonyos összeg befizetése ellenében vizsgát is tehetünk, és milyen jól fog kinézni az önéletrajzomon, illetve a diplomám mellett?? :D Ráadásul ha átmegyek a teszten, amire az órák után 2 hetem lesz felkészülni, akkor vissza is kapom a pénzem, ez is egy motiváció, hogy ne fecséreljük el a tudást... Szerintem nagyon izgalmas és hasznos, főleg, ha előbb utóbb elkerülök baristának valahova, vagy egy étterembe, akkor nem mondhatják, hogy semmit nem tudok...  De abban biztos vagyok, hogy a jó kis 360 forintos La Fiesta nem fog előkerülni az előadáson... Mooo:)

Szóval túléltem az első számonkérést az egyetemen és annyira nem is érzem rosszul magam utána. Bár ez általában nem jól szokott elsülni... Haha A rendszer egy tényleges quiz volt, tehát megkaptuk a kis papírunkat, amin be kellett ikszelni a helyes megfejtést, a kérdés és az abcd válaszok pedig a vetítőn jelentek meg. Minden kérdésre körülbelül 1 percünk volt, visszamenni természetesen nem lehetett, szóval ott nyomban el kellett döntenünk. 25 kérdésből 10-re kell helyesen válaszolni, hogy átmenj, és 8-9-ben TELJESEN biztos vagyok, hogy jót írtam, aztán csak van annyi szerencsém, hogy több is jó lett... :D A téma Human Resources Management volt és voltak nagyon nem egyértelmű kérdések, például mi a legfontosabb tényező ebben és ebben a kérdésben, s ha te kicsit is máshogy látnád a dolgokat, mint a tanár, akkor bizony ráfáztál. Leginkább az időzítés miatt féltem, de mint kiderült, nem az volt a legnagyobb baj, hanem ha nem értettem egy-egy szót, az bizony nehezítette a dolgomat. ...

Igen, azt mondtam, hogy aznap még írok, milyen volt a konditerem, de azóta voltam ott egyedül is, és most, mielőtt megint megyünk, gyorsan elmondom, milyen is az. Hát tényleg nem annyira izgi, de mint utána kiderült, volt egy terem, amit mi nem vettünk észre, ahol több a hely, nem olyan zsúfolt, tehát tudok ott nyújtani utána. De így is, amikor hazaértünk egy óra edzés után, pár dolgot még csináltam a szobában, például has és oldal erősítést. Mert a konditeremben leginkább lábra tudok edzeni, használtam a szobabiciklit, egy taposópad-szerűséget és az evezőgépet. Az első alkalommal körülbelül 500 kalóriát égettem el, amit elég jónak konstantáltam. Tegnap nem nagyon mértem, de biztos kevesebb volt. Most elég lelkes vagyok, mert egyrészt csak most kezdtem el, másrészt inkább megyek edzeni, mint itthon tanulok. Pedig nagyon kéne.... Teljesen el vagyok havazva, írnom kell egy esszét, összerakni egy előadást és hétfőn reggel az első quizem írom, ami az éves jegy 12.5%-át teszi ki.... Az...

Ez a bejegyzés most csak egy rövidke bejelentés lesz, mégpedig arról, hogy megemberelem magam és... (dobpergés) feliratkozom a konditerembe! Így van emberek... Innentől kezembe veszem az irányítást a testem felett, és bár itthon eddig is erősítettem picit, nyújtottam, hiányzott, hogy ELMENJEK itthonról és rendesen MEGIZZADJAK! Ráadásul -bár teljesen elégedett vagyok vele- a szobám nem elég nagy, hogy rendesen mozogjak benne. Plusz a kondiban vannak tükrök, amiket annyira szeretek, hozzá is szoktam már az évek alatt balett órákon. Szóval kíváncsi leszek, milyen is, itt van egy utcával arrébb, szóval át se kell öltözni, csak leslattyogok az edzős felszerelésben (amit most újítottam 5 fontért Primarkban - egy trikó, egy top és egy cipő) és kezdhetek is edzeni. Ez az első olyan beruházásom itt az egyetemen, amit havonta kell fizessek, de nem olyan nagy összeg, 10 font havonta teljesen elfogadható. Ráadásul mindenki odajár, akivel együtt lakom, vagy legalábbis a fiúk, s mos...

Mint minden normális blogger, író, ép eszű lény, én is újraolvasom a bejegyzéseimet publikálás után. (Valószínűleg a blog statisztikája ezért ilyen magas, mert minden új poszt után vagy háromszor megnyitom, habár be lehet állítani, hogy a saját "látogatásaimat" ne számolja bele, mégis hihetetlen számomra, hogy ennyi olvasója legyen a blogomnak, tehát hiba van a gépezetben valahol, de javítsatok ki, ha tévedek!) Szóval, hogy most ne kanyarodjak el, észrevettem, hogy az alig percekkel ezelőtti bejegyzésemet egy csilingelő hahával zártam, és azt hiszem, ezt meg kell magyarázzam. Furcsa vagy sem, de -tapasztalataim szerint- az angolok igen ritkán használnak emotikonokat, vagyis hangulatjeleket. Remélem, mindenki tudja, miről is van szó, igen azokról a kis fejecskékről, amikkel kifejezzük, hogyan is érezzük most magunkat, illetve alátámasztjuk a mondandónk hangsúlyát, hangulatát (vagy csak udvariasságból odabiggyesztünk egy vigyorgó fejet, még akkor is, ha nem érdekel m...

Talán nem kell, de azért megismétlem, hátha valakinek annyira elraktározódott a tény gondolatai között, hogy már porosodik is: az egyetemen BSc International Hospitality Management -et tanulok, ami magyarul annyit jelent, Nemzetközi Vendéglátás Menedzsment. A BSc a leendő diplomám típusa, vagyis Bachelor of Science, tehát valamilyen oknál fogva ez a szak "tudományosnak" számít. Hűha, ha ezt most jegyzeteltem volna és nem megfogalmazva írtam volna le, most reeengeteg nyilacskát használtam volna az ok-okozati összefüggések illusztrálására. De mivel ritkán használom mostanában a "szíp magyar nyelvtet", ez kifejezetten jól esett. Ne ítéljetek el! NA mármost. Mindez annyit tesz, hogy megtanulom, milyen szektorokból épül fel egy hotel, hogyan menedzseljem a beosztottakat, de arról is, milyen légkört kell teremteni a dolgozóknak. Épp ezért, a motiváció fontosságát ma a reggeli előadáson 2 órán keresztül boncolgatta a tanár nekünk. Nagyon fontos, hogy hiába tűnik evid...

Nem fogok visszamenőleg magyarázkodni és elmesélni az elmúlt egy hónapot, bocsánat. Inkább felveszem a szálat itt és most, a munkakeresésnél. Tekintve, hogy már egy hónapja dekkolok és jóformán semmit nem csinálok, csak ülök a fenekemen, a pénz csak KIfolyik a kezemből és nem BE, itt az ideje, hogy tegyek ellene. Egy barátom dolgozott egy étteremben, közel a kikötőhöz, - ami nekem annyira nem jó, mert azt jelenti, hogy jó 20 perces séta, de kit érdekel, még mindig jobb, mint a hajnali utak a Keletibe vagy a Délibe - de átment a pizza express-hez, s a menedzser lelkére kötötte, hogy ha lesz álláskereső ismerőse, mindenképpen vigye oda a helyére. Íme így jövök én a képbe, mint álláskereső ismerős. Kinyomtattuk tegnap az önéletrajzomat, odamentünk és azt mondták, hogy hétfőn vagy kedden hívnak. Remélem nem akkor, mikor órán csücsülök... Aztán nagy meglepetésként ért, hogy a közeli hamburgeres büfében éjszakai pozícióra keresnek, igen jó órabérrel embereket. Igaz, hogy körülb...

para van? paraváááán pávián piavan piakell piachely pehely kehely felelj terel kenel kanál fatál fiatal mitakar mittakar ittakar hagyni hogyne nemám némán namin admin edmund rajmund jajmond elmond almond alkapitány nyitány hitvány hitvesiágy hitveshiány vesehiány vesekő mesekönyv ezsekell esdekel esküdal pezsgőfal pasahal pasafal parafa paraván para van?

Hello kedves mindenki, aki véletlen erre téved. Ha csak azért vagy itt, mert útbaigazításra van szükséged, hát tessék: Ezen kívül egy fontos bejelentést tennék: Lehetetlen, hogy írjak az itteni életemről! Nem, nem azért, mert titkos ügynöknek szerződtettek (sajnos), hanem mert annyi minden történik, de mégsem tudom igazán leírni. Lehet később.... mikor jobban megszokom....vagy ez csak kifogás megint...? Mindenesetre ne búslakodjatok, fogok ám írni, remélem most már gyakrabban is, mint eddig, de rájöttem, hogy ha ez a blog csak arról szól, mi történik velem, akkor bizony ritkán postolok majd.... A másik tényező, amiért úgy döntöttem, bővítem a témakört, hogy a régi blogom (www.zsebpiszkom.blogspot.com) hozzáférési adatait elfelejtettem, biztos meg tudnám oldani valahogyan, hogy belépjek, de mivel ott a legutolsó bejegyzésem több mint egy éves, úgy érzem már nem releváns, szóval mostantól minden, amit ott közölnék, itt fog megjelenni, ezáltal ez lesz az egyetlen blog, amit nev...

Igen, igen, igen, sajnálom, tudom, sajnálom. Igen, tudom, hogy megígértem. Igen, tudom, hogy most az egyszer úgy tűnt, rendesen csinálom. Igen, tényleg sajnálom. Igen, tudom, hogy aggódsz, de hidd el, hogy nem kell. Igen, én is kíváncsi lennék a helyedben. És tényleg igazad van ebben. Igen, tudom, úgy hangzik mint egy kifogás, de én tényleg sajnálom. Igen, már 3 hete itt vagyok, igazad van, ennyi idő alatt bőven találhattam volna akár csak 10 percet, hogy up-to-dateljek. Igen, kellett volna, ne haragudj. Igen, tudom, hogy nem kéne hagynom, hogy minden elfelejtődjön. Tudom, hogy erőfeszítéseket kell tenni és betartani, amit ígérek. Igen, tudom, tudom vétkeztem. Ó, kerestél? Igen. Tudom. Mondták. Nem.